Arról, hogy eredetileg milyenek voltak ezek a törzsi táncok, nincs dokumentáció, képek, festmények vagy leírás. Nincs elég információ arról, hogy hogyan éledt újra, hogy mi ment végbe a különböző törzsekben. De nagyon sok népi elem van benne, azokból áll. A legtöbb hatás a közel-keleti, észak-afrikai és a földközi-tenger környéki.

A törzsi táncok azért jöttek létre, hogy a nők együtt táncolhassanak. A törzsi táncos táncol, és a többiek követik őt. Az ATS egyedi. Egyedivé teszi például a díszes kosztüm, amelyhez választékos összehajtogatott fejrevaló, többrétegű anyagok és antik ékszerek társulnak. De természetes, hogy nemcsak a kosztüm határozza meg a törzsi stílust, hanem jellegzetes színpadi tulajdonságai is.

Az amerikai törzsi tánc részben török, részben cigány, részben tuniszi, marokkói, egyiptomi, algériai és még sokféle hatás érte. Vettek a közel-keleti népi ruházatból, egy kicsit innen, egy kicsit onnan, de nem sikerült tökéletesen hitelesre.

A ruha sem szükségszerűen ugyanolyan, mert nem nagyon ismert, hogy mit viseltek eredetileg.

Ez abból adódik, hogy a nomád törzsek gyakran nagy területeken éltek, minden törzs kölcsönzött elemeket más kultúrákból és átvették öltözködési – és táncstílusukat is. Legfőképpen azoktól, akikkel kapcsolatot tartottak. Nomád utazásaik során megfertőződtek más kultúrákkal.

Az ATS viseletét könnyen megkülönböztethetjük az egyiptomi stílus népszerű, csillogó ruháitól, amelyek az 1980-as években jelentek meg és söpörtek végig az országon, és a mai napig népszerűek. E közkedvelt viseleten gyakran megtaláljuk a gyöngydíszítésű szegélyeket, a flittereket, a flitter applique-ket és a szivárványszínekben játszó vagy áttetsző kelmékből készült ruhadarabokat. Ezzel szemben az ATS – kosztüm természetes anyagokat, például pamutot, selymet, bársonyt, gazdag és merész színeket, rojtos kendőket és antik ékszereket, tagbaszakadt, izmos, vaskos láncokat, karkötőket, régi ezüstékszereket, de lehet más ékszer is, mint pl. kagyló…, öveket, etnikai, népi hímzést használ.

A változatos ruhadarabokat különböző forrásból válogatják össze, például a berber, az afgán vagy marokkói kultúrából, de megtaláljuk az Indiából és Pakisztánból származó darabokat is, például a sisha-tükörrel díszített kelmék képében. A kosztüm többnyire terjedelmes szoknyákból, pantallókból és az indiai stílusú choli felsőrészből áll, de megtalálhatjuk a rojtos, bojtos öveket, érméket, hosszú műselyem rojtokat és a török vagy orosz kendőket is.

Gyakran saját stílust találnak egy törzs táncosai a ruházatban, vagy a színösszeállításban vagy van egy saját ismertetőjelük, mint például egy boszorkányfigura az övön. Ez a jele egy német csoportnak, az Alamara törzsnek.

http://www.alamara.de/alamara/bauchtanz/tribal.html

A választékos fejdísz, amelyet leggyakrabban turbánként csavarnak a fejre, királyi testtartást ad a táncosnak. A fejfedő összecsomózásának módja csoportonként változó. Fontos kosztümelem még az arcot takaró bindi és az erőteljes smink. Sok táncos tetoválást, törzsi arcfestést vagy testfestéket visel. A törzsi viselet összeválogatott darabjai az erő, a hatalom és a tradíció érzését keltik a nézőben.  Minden ruhadarab színes és összetett, de nemcsak ez teszi az ATS-t olyan egyedi táncelőadássá, hanem sokkal inkább a csoportos bemutató és az improvizatív elemek.

Az ATS csoportos előadása és mozdulatai különböznek a klasszikus amerikai Raks Sharkitól. A Raks Sharki ugyanis szóló előadásokat tartalmaz, amelyhez bonyolult, finom zenei kíséret, sőt gyakran frivol stílus társul. Az ATS ezzel szemben csoportos előadás. A táncosok együtt táncolnak „törzsükkel”.

Az ATS-ben lehetnek duettek, triók, körben vagy szólóban előadott részek a csoporton belül. De a legfontosabb elem a „csoportos improvizálás”  Míg az aktuális szólótáncos táncol, a többiek folyamatosan „kísérik”, mint egy „tánckar”. A tánckar mozdulatai és lépései kiegészítik a szólótáncosét. A tánckar táncosai azonban nem csupán megkoreografált táncot adnak elő, hanem mozdulataikat és lépéseiket improvizálják is az előadás alatt. De képesek úgy táncolni, hogy a nézőnek úgy tűnjön, hogy az egész egy kész koreográfia.

A tradicionális Raks Sharkiban a szólótáncos gyakorta improvizál, csoportos tánc során azonban a lépések megkoreografáltak. A törzsi stílusú táncban a társulat egységes egészként táncol, s minden táncot – a két tánc közötti átmeneti részeket, és a „tánckar” mozdulatait is, amelyek a központi táncos lépéseit hivatottak kiemelni – csoportos improvizációként adnak elő. Ahhoz, hogy az improvizáció sikeres legyen, az ATS tánccsoport vagy törzs elsajátítja a tánc közös nyelvét és eszköztárát, amely lehetővé teszi számukra, hogy minden táncos követni tudja a kijelölt vezető által kezdeményezett beintést, és zökkenőmentes legyen az átmenet egyik részből a másikba. Fontos, hogy az együttes annyira együtt dolgozzon, hogy az egyének improvizációiból egységes előadás szülessen.

Minden csoportnak sajátos előadói stílusa van, amelybe beletartoznak a mozgásbeli változásokat jelző instrukciók is. Ez történhet például karmozdulatok, amely jelezheti a csípő bevonását. A beintések az átmeneteket jelzik és segítik a csoport gördülékenyebb előadásmódját. Ahogy az ATS tánccsoport fejlődik, megteremtődik benne a táncmozdulatok művészi egysége, létrejön a csoportdinamika és kialakul a csoportra jellemző egyedi viselet. Ennek a táncnak a vonzereje abban rejlik, hogy felülkerekedik a törzsi népek kulturális szokásain. A táncosoknak lehetőségük van arra, hogy kommunikáljanak a testükkel, a zenével.

Az ATS-ben a különböző népi elemek összeolvadását látjuk, így a ruha és a tánc lépései is több kultúrából származnak, amelyek gazdagították a Raks Sharkit, de nem csupán egyetlen kultúra vagy nép ruházatát vagy táncát képviselik. 

Valószínűleg a Nyugati part nagy hatású tanárainak táncából, előadói stílusából és tanításából alakult ki. E tanárok között megtaláljuk Jamila Salimpourt és Carolena Nericciot.

Jamila Salimpourt a törzsi tánc egyik fontos kitalálójaként tartják számon. (16 évesen kezdte a karrierjét a Ringling Brothers Cirkuszban, mint akrobata táncos. Közép-keleti zenét és táncot tanult és 1947-ben tűnt fel kulturális eseményeken és etnikai klubokban, Los Angelesben. 1965-től kezdett el tanítani, amikor terhes volt. Lánya Suhalia Salimpour szintén táncol.) Ő fejlesztette ki a törzsi hastáncot Amerikában táncegyüttesével, a Bal-Amattal.

http://www.bhuz.com/Articles/articles.feature5.asp   (Jamila Salimpour)

http://www.suhaila.com/Pages/Biography.htm

http://www.balanat.com/

Gyakran nevezik a hastánc anyjának Amerikában. (Érdekességként: Németországban Diete Lindát nevezik ugyanígy.) Számos művész elismeri nagy hatású tanítási módszereit, és nagyra tartja csoportjának színpadi előadásait, amely ösztönző erőként hatott az ATS kialakulására.

Ez a táncforma tartalmazza a Közel-Kelet és Észak-Afrikai táncstílust a Bizánctól a reneszánszig a Viktoriánus koron át. Ez egy jó üzlet volt a régi típusú színházi showbiznisz számára. Sok csoport és együttes járta az országot. Törzsi zenei hangszerek és a között voltak kézi dobok – zornák (zornas), mizmar és saz.

Később az amerikai törzsi csoportból kialakult egy másik csoport, amit Carolena Nericcio FatChance Belly Dance–nek hívott. Carolena a legismertebb törzsi táncot művelő előadó - Masha Archer tanítványa – az ő nevéhez fűződik a táncforma alapjainak kialakítása. FCBD nevű csoportot 1987-ben alapította, amely időközben a legismertebb és legtöbbet utánzott törzsi csoport Amerikában. Körülbelül 20 éve létezik és kifejlesztette egyéni, sajátos stílusát tradicionális arab és Berbertáncokból és a Flamenco befolyása is látható a Kéz és Testtartásból.

(A FCBD egy új tartást vezetett be a hastáncba. A mellkas kiemelve, a mell kihangsúlyozott. Nagyon büszkén és méltóságteljesen mutat. A tartásuk méltóságot mutat és büszke nőiséget, „young  and beautiful” jelzővel is lehetne illetni.)

A Kosztüm, amit viselnek első látásra, úgy tűnik, mint egy eredeti ruha valahol Afganisztán és Marokkó között, ami tulajdonképpen egy mix különböző ruhadarabokból és Arab és ázsiai országok ékszereiből. Tetoválást is alkalmaznak és arcfestéseket, mint a Berber nők. Kicsit különbözött és színesebb volt és ők már choli felsőket is használtak Indiából és turbánokat, afgán ékszereket és teve rojokat. A Carolina által létrehozott törzsi tánc egyedi és spontán koreográfiával rendelkezett. Carolena Nericcio és a FatChance Belly Dance voltak az elsők, akik új kifejezést alkottak, az ATS, vagy American Tribal Style kifejezést, ami minden amerikai törzsi táncra jellemző. www.fcbd.com

Két jelentős szaktekintély folytatta a törzsi tánc fejlesztését és népszerűsítését: Kajira Djoumanha és Paulette Rees-Denis (A Gypsy Caravan vezetője). E táncosok szemináriumokon oktatják a táncot és technikáját, de további instrukciókat tartalmazó anyagot is közreadnak az érdeklődőknek.

A törzsi táncban az a jó, hogy nem a szólótáncos áll az előtérben, hanem a csoport, mint egész, az egymással való táncolás. Akkor nagyon jó az összetartás a törzsben, ha minden tagnak a magánéletben is nagyon jó a kapcsolata egymással. Mert tánc közben a másikhoz kell igazodniuk mozgásban, előírásban, ezért nagyon jó, ha minél jobban ismerik egymást. Így lesz az egész harmonikus és így az erőt, és energiát át tudják vinni a nézőkre. A tradíció egy új alakot vett fel, újat hozott az ATS, sikerült kielégítenie a Raks Sharki táncok közösségének némely igényét. Más előadói stílust hozott és vonzó lehet a színpompás viselet is. Akik ezt a táncot művelik, felemelő érzés lehet a „csoport improvizáció”, amely összehangolt csoportmunkát igényel. Sokan kedvelik a testfestést és testékszereket, de az ATS táncosainak körében nem ritka a tetoválás sem, sőt már maga a kosztüm is felkeli a figyelmet. Ehhez az sem szüksége, hogy a táncos törzsivé váljon, ha nem ezt keresi a Raks Sharkiban. A legfontosabb az, hogy e tánc az USA nyugati partján alakult ki, és elfoglalta az őt, megillető helyet a világ táncai között. Európában sajnos a FCBD másolatait látjuk és az ő ruháit, kosztümeit. Törzsi eredetileg egy törzs hovatartozását jelenti, és magába foglalja a törzs mindenkori sajátosságait. Így lehetőség lenne, hogy minden női csoport a saját stílusát dolgozza ki és kibontakoztassa saját fantáziáját.

Törzsi hastáncot táncolnak Törökországban, Egyiptomban, Észak-Afrikában, Közel-Keleten és a Perzsáknál. Itt már használnak kiegészítésül a táncukhoz kardot, botot és főleg csoportosan táncolják.

A Ghawazee-k nem tartoznak szinte egyik csoporthoz sem, de rokonságot fedezhetünk fel a törzsi hastánccal.

http://www.geocities.com/namastetribal/

A leghíresebb német törzsi csoporthoz tartozik a Nea’s Tribal Dillenburgban és Nesimah Münchenben.